Egyik napról a másikra kitört a nyár. A tavaszra csak a nyíló virágok és a zöldségeskert emlékeztet. Pedig a tavasz nagyon szép tud lenni!
Három napig tombolt a szél, közben volt egy viharos éjszaka is dörgéssel, villámlással. (Legalább nem kell locsolnom!) Ma reggelre viszont elállt a szél, énekelnek a madarak és veszettül süt a nap. De legalább nincs időjárási fronthatás. Az elmúlt napok, hetek gyakran változó időjárásához kapcsolódó gyakori frontváltozások nagyon megviseltek. Két napja már ebéd után le is kellett pihennem, mert annyira elfáradtam az ebédfőzésben (nem főzök bonyolult ételeket, nem pályázom a Michlen csillagra). Amúgy sem szeretem a szelet, mindig ingerültté tesz. Különben is elég furcsa mostanában az időjárás, ki gondolta volna, hogy májusban még be kell fűteni a lakásban esténként, mert különben fázott az ember. És mi megtehetjük, hogy befűtünk, mert meg van rá a lehetőségünk. De ahol központi fűtés van ott maradt a vacogás. Hiába tudja az ember, hogy ez csak átmeneti állapot, és a nagyszámok törvénye alapján jön a melegebb idő, de mindenkit csak a jelen állapot érdekel. És ez teljesen normális.
A múlt héten voltam egy előadáson, amit a Recirquel Újcirkusz Társulat aposztrofált. A fiam feleségétől kaptuk a jegyeket, és nagyon jó volt, hogy együtt volt a két család. Aztán utána napokig gondolkodtam az előadáson, és arra jutottam, hogy öreg vagyok én már az ilyesmihez. Nagyon ügyesek voltak az artisták, tetszett a "meztelen bohó" és tulajdonképpen a maga nemében mindenki valami rendkívülit nyújtott, de nem állt össze egy egészé az előadás. Számomra olyan volt, mintha mindenki meg akarná mutatni mit tud, és a különböző artistaszámokat egymás mellé dobálták volna. (Voltak nagyon emlékezetes pillanatok.) De nagyon jó volt kimozdulni itthonról, együtt lenni a többiekkel. És csak köszönettel tartozhatunk, ezért a lehetőségért. (Akik látták ennek a társulatnak egy másik előadását, csak felsőfokban beszélnek róla. Én még emésztem.) Azért ilyen pillanatokra is szükség van, mert nem lehet mindig csak a szürke hétköznapokat élni.
Most pedig itt vannak a szürke hétköznapok! Meg kell nézni mi virágzott ki reggel óta és le kell vagdosni a füge visszafagyott vékony ágait...
