Éjszakánként, álmatlanul forgolódva az ágyon, van idő gondolkodni. Hogy miért mindig az Intenzíven töltött napok jutnak eszembe azt nem tudom, mert nem voltak azok olyan szép emlékek. Mindenesetre nagyon szívesen kitörölném az életemből nem csak az Intenzív egy hónapját, hanem az utána következő időt is. A mai napig úgy érzem, hogy kimaradt az életemből másfél év, pedig agyilag teljesen tudatában voltam a dolgoknak. hát ezt is megtapasztaltam, csak nem tudom, hogy mivel érdemeltem ki. Na, de nem is ez a lényeg.
Ez a hét volt az, amikor megpróbáltuk több orvossal is valamennyire rendbe tenni az egészségemet. Engem egész új életemben zavart a kettőslátásom, de ennél sokkal jobban a fájó jobb szemem, illetve az, hogy már egy napilapot sem tudok végigolvasni, mert annyira fáj a szemem. A héten találkoztam először olyan szemésszel, aki megpróbálja javítani a kettőslátásomat, hátha egyszer megszűnik végre. Olvasáshoz, a lencse takarása helyett egy új lencsét írt, amit rendelésre gyártanak le és az lesz a célja, hogy a homályosan látó szememet is olvasásra kényszerítse. Hát nem két fillérbe kerül! Ahhoz képest, hogy csak olvasásra kell és átmenetileg, nagyon drága. Ha jól belegondolok, új életemben már nagyon sokat költöttem a szememre, akár szemüvegre, akár gyógyászati készítményre gondolok. Ha minden rendben lesz egyszer majd, a műkönny akkor is marad életem végéig.
Ehhez képest a kardiológus laza menet volt. Sajnos egy folyamatosan emelkedő görbét mutat az utóbbi időben a vérnyomásom és a pulzusom is. Hát most ezt megpróbáljuk emberi szintre csökkenteni, talán sikerül. Bízom benne, hogy jön a tavasz, és a több mozgással talán sikerül fogynom is valamennyit, ami jó hatással lenne a vérnyomásomra is. Persze, ahhoz valamivel kevesebb művitamint kellene ennem. Mert bármit is mond a párom a vitaminok étvágyat csinálnak. Tudom én, hogy nem attól a tablettától hízok, hanem az ételtől amit megeszek. Amúgy meg, úgysem leszek már fiatalabb.
Napok óta folyamatosan időjárási frontok jönnek-mennek (ez nem ócska vicc). Nagyon sokat, intenzíven fáj a fejem. Nem hosszú ideig, de gyakran, naponta többször is. Ezt én mindig a frontokra szoktam fogni, ez a legegyszerűbb. A páromnak nagyon ritkán szoktam megmondani, aggódik Ő úgy is épp eleget értem.
Amúgy meg, odakint reggel óta folyamatosan szakad a hó. Ez ablakon át nézve gyönyörű, de nekem be kellene vásárolnom a hétvégére, de ilyen időben kész öngyilkosság kimenni. Én bízom benne, hogy holnap eső fog esni délután (hogy nyugodtan alhassak) és holnapután már megnézhetem a hó alól előkerülő hóvirágjaimat...
