Ilyen katicainváziót még az életben nem láttam, mint a hétvégén. Lementünk a Balaton-felvidékre a szőlőbe, mert a férfiaknak "ezer a dolguk" odalent. Mivel a szőlőnk a Balaton-felvidéki Természetvédelmi Területen van, a préssház és a pince építésekor nagyon sok megkötés volt.Ezek közé tartozott, hogy a külső vakolat csak fehér vagy szürke lehetett. Na, a fehér "höbörcsös" vakolatot nagyon szeretik a katica bogarak! A vakolat, az ajtó, a térkő telis-tele volt a sárgahátutól a feketehátuig mindenféle katica bogárral. De csak a déli napos oldalt szerették. Nem tudtam úgy lépni, hogy ne taposak el néhányat. Miután én még nem igazán tudok ezen a lejtős területen dolgozni, okkal pihenhetek. A pihenőszékemet ki is tették nekem az épület elé a teraszra, hogy nyugodtan tudjak olvasni. Ki is vittem a nagy bögre kávémat, de most nem mertem letenni a teraszra, mert attól féltem, hogy mire felemelem már tele lesz bogártetemekkel.Most az egyszer megittam egyszerre. Miután kitessékeltem a székemből a bogarakat, leültem újságot olvasni. Na, nem sokáig bírtam, mert folyton közelharcot kellett vívnom a katicáimmal. Át is telepítettem a székemet a nyugati oldalra. Itt is sütött a nap, de ez az oldal nem tetszett a katicáimnak. Gyönyörűen sütött a nap, enyhe szellő fujdogált. Nagyon szép őszi idő volt, halványan derengett a déli part, a fák még meglévő lombja gyönyörű színekben pompázott. Nagyon élvezem, hogy gyönyörködhetek a kilátásban, mert nem tudok dolgozni. A párom földet talicskázott a pince mögül a terasz elé feltölteni. Én nagyon szerettem volna segíteni neki, de örülök, hogy meg tudok állni a lábamon. A párom Apukája pedig a bort kénezte le a pincében, utána pedig segített talicskát tölteni.Jó, hogy mindenki elfáradt, pedig én nem is csináltam semmit. Ez azért enyhe túlzás, mert napról-napra több mindent tudok elvégezni.
Nagyon örülök, hogy visszajöttem dolgozni, mert azóta nagyon sokat javult az állapotom. A munka végére még mindig nagyon elfáradok, de ez minden nap jobb lesz. Amúgy erre is számítottam, mert én még emlékszem, hogy a GYES után amikor visszamentem dolgozni, napokig nagyon fáradt voltam. Pedig akkor még sokkal fiatalabb voltam és egészséges. Most pedig akárhogy is nézzük, egy agyvérzés után jöttem vissza dolgozni. Tudom, hogy mindent meg fogok tudni csinálni, csak bele kell rázódnom a munkába. Hiába, az állképességem még nem a régi.
A legjobb akkor is az volt ebben a hétvégében, hogy együtt ebédeltünk négyesben a fiúkkal...
