Carpe diem! Élj a mának !
Előző életemben nagyon fontos volt, hogy megfeleljek mások elvárásának. Most, hogy egy éve meglegyintett a halál szele fordult a kocka. Csak az a fontos, amitől jól érzem magam. Fontos a kert, de nem kapok idegbajt attól, ha valamit nem tudok megcsinálni. Annyi fontos dolog van a világon, amit ki kell próbálni mert az élet rövid! Soha nem tudhatod mikor lesz vége és mennyi mindent mulasztasz! Tudom, hogy nem csinálhat meg az ember mindent, amit szeretne, de próbáljon meg törekedni rá. Kit érdekel, hogy poros a szekrénysor, majd jön a szobafestő és a munkája után segít kitakarítani! Örülök minden napnak, amikor többet tudok elvégezni, mint előtte. Amikor néha elkeseredem a párom szokott vigasztalni, hogy gondoljak arra, milyen állapotban voltam egy éve! Belegondolni is rossz, milyen lenne egész nap tolókocsiban ülni és mások segítségére várni !
Itthon vagyok már július vége óta. Én úgy érzem nagyon sokat megtettem a gyógyulásom érdekében. Nem mondom azt, hogy a gyógytorna a világ legjobb dolga (főleg ha jól meg is izzaszt), de tudomásul kell vennem, hogy erre is szükség van. Akkor is ha nincs hozzá kedvem, akkor is ha aznap éppen nem jön gyógytornász. Ma este is vár még rám az elliptikus bicikli. Pedig ma egy laza napom volt. Fúj odakint nagyon a szél! Ilyen időben az ember a kutyáját sem küldi ki. Tudom, hogy locsolni kéne, mert nem esett egy csepp eső sem, csak két napja fúj a szél. De azt is tudom, hogy széllel szemben nem lehet locsolni (nagyon jól tudok kapaszkodni a locsolócsőbe).
Tegnap nagyon jó napom volt! Az utóbbi két hét rémálma után rám fért egy kis lazítás!
Az egyik kolléganőm két hete elment nyugdíjba negyven év munkaviszony után. Tegnap este tartották a búcsúztatóját egy városkörnyéki étteremben. Nagyon rendesek voltak a lányok, mert engem is meghívtak, sőt elvittek és haza is hoztak. Nagyon jó érzés volt készülődni, sőt tizenhárom hónap után hosszabb időt töltöttem velük. Mintha semmi sem változott volna! Pedig azért emlékeimben ég él, hogy nem egy leányálom ennyi nő között dolgozni, de tegnap ünnepeltünk. Mindenesetre alig várom, hogy végre dolgozhassak. Tudom, hogy furcsa lesz az elején, de majdcsak kialakul, vagy nem. Én mindenesetre megpróbálom. Az biztos, hogy nagyon furcsa lesz, ha az Éva nem lesz ott amikor visszamegyek dolgozni! A páromnak volt majdnem négy szabad órája, amikor nem kellet rám felügyelni, így végre egy kicsit kipihenhette magát. Azt azért nem hiszem el, hogy nyugodt volt nélkülem és nem hiányoztam neki…
