Virágok ! Imádom a virágokat minden formában !
Nekem, hál Istennek megadatott, hogy városi mértékkel nagy telkünk legyen. Ezen 10 éve próbálom egyre szebbé tenni a virágoskert részt.Minden ősszel veszek egy halom tavaszi hagymás virágot, mert ilyen még biztosan nincs.(Dehogy nincs!). Ezért már februárban elkezdek járni a kertben, hogy hol bújnak a hagymások. Március végén már két nagy csokor ibolyával mentem fel a Klinikára. Amíg meg volt az Osztályon az éjjeliszekrényem, családom mindig vitt oda friss ibolyát és naponta kicserélték a vizet.Ugyanígy vittek ibolyát a Nővérállásba is. Aztán jöttek a tulipánok, nárciszok, jácintok. Én pedig feküdtem az intenzíven. Ide nem lehetett virágot behozni. Mivel a korai hagymások virágát úgyis le kell vágni, hogy ne hozzanak magot, ezért a férjem minden nap hozott virágot a nővéreknek. Előtte pedig mindig megmutatták nekem, Ők tudták, ha nem is tudok válaszolni, ha nem is fogok rá emlékezni, azért ezzel a gesztussal örömet okoznak nekem.
Mivel az Intenzívre semmilyen virágot nem lehetett behozni ezért a kisebbik fiam (29 éves) gondolt egy merészet. Még évekkel ezelőtt ajándékozott nekem egy égethető gyurmából készült kb. 5 cm magas virágcserép egy szál színes virággal című kompozitiót, amit ki is festett színesre. Azóta is őrizgettem, és a fiam szerintem nem is tudja mekkora örömet szerzett nekem a két keze munkájával ( az anyák már csak ilyenek). Most ezt a kis virágot hozta fel nekem Pestre, hogy nekem is legyen virágom.
Férjem rendszeresen lefényképezte nekem a kertet és felhozta Pestre a kinyomtatott fényképeket, amikből így utólag már elmondhatom, nem sokat láttam. Mégis azt mondták neki, hagyja nálam a fényképeket, mert jót tesz a javulásomnak. A tényekhez tartozik, hogy éveken keresztül hallgattam, hogy miért kell állandóan a kertet fényképezni? Azért, mert szenilis voltam, és télen már nem tudtam, hogy mit is akarok átültetni.
Nem szeretem a digitális fényképeket, de ilyenkor nagyon jók, mert csak leülök a számítógép elé, és órákig nézegethetem a kert változásait.
Innen tudom milyen volt a kert, amíg én csak feküdtem a kórházban. Tudom, hogy számíthatok a szomszédaimra, mert az egyik farszomszédom egy egész délután gazolta a virágoskertemet, a másik szomszédom átjött és rendbe tette a zöldségeskertet. Augusztusban pedig, amikor már itthon laktam egy kolléganőm jött "segíteni" rendbe tenni a virágoskertet. (Én effektív semmit nem tudtam csinálni, örültem, hogy luk van a seggemen.)
Számomra megint beigazolódott, aki a virágot szereti...
