Öregszem. Nagyon sok apró kis nyavalygásból jutottam erre a megállapításra.
Hogy tél van, hideg ez nagy mértékben befolyásolja hangulatomat, érzéseimet. Összejátszottak a körülmények: telihold van, 13-a volt, hideg-meleg frontok váltakoztak, esett mindenféle halmazállapotú csapadék, fújt a szél, még mindig csak nagyon óvatosan lehet közlekedni odakint a lefagyások miatt, hó csak mutatóba van és számomra hiába süt a nap. Amikor azt hittem, hogy meggyógyultam a kórságomból, akkor kezdődik minden előről. Megint náthás vagyok, kedvetlen, tömöm magamba a vitaminokat, mert a gyógyszert már nagyon utálom. Napok óta sokat szédülök, és ez sajnos lehet az agyvérzésem egyik utótünete is, de bízom benne, hogy csak a náthám melléktünete.
Ami miatt aggódom hogy pár éve még terveim voltak a jövőt illetően. Most sajnos nincs. Nem tervezgetem, hogy mit hova fogok ültetni a kertben. Egyik nap megy a másik után és jelenleg semmi nem tud igazán örömet okozni. Még a két fiam idénre tervezett esküvője sem tud feldobni, pedig elhihetitek, hogy már régóta vártam rá. Azzal vigasztalom magam, hogy jön majd a tavasz, a szebb, a jobb világ és újra jobb kedvem lesz.
Persze negatív hírekből sincs hiány, ez is lehet egyik kiváltó oka életuntságomnak. Előző életemben ha egy ismerősöm (nem rokon) halálhírét hallottam, akkor az ember sajnálkozott egyet és ment tovább az élet. Pár éve már egy ilyen hír nagyobb megrázkódtatást okozott, de egy idő után napirendre tért a dolgok felett. (Nagyon régóta úgy olvasom a helyi sajtó halálozási rovatát, hogy ezt is túl éltem.) És mostanában furcsa dolgot vettem észre. Megráz maga a hír, aztán eltelik pár óra és azon veszem észre magam, hogy megint ezen morfondírozom. És nem csak napközben, hanem éjszaka is ott motoszkál a gondolat, befészkeli magát az álmomba, része lesz napjaimnak.. És sajnos korunknál fogva egyre több ilyen hír jut el hozzánk, hogy az emberi élet véges. Akkor is olyan rossz érzés, hogy akivel tegnap még beszéltél már nincs többet. Ilyen gondolatok mellett persze, hogy depis lesz az ember.
Álltam a befagyott Balatonon...
