Mindjárt itt a tél, ja és december!
Hogy mindjárt itt a tél, azt a hőmérsékletből is lehet érezni. És fűteni is kell, hogy idebent kellemes legyen a hőmérséklet. A fák már eldobálták a leveleiket, amit össze is kapirgáltunk. Most már csak kósza leveleket kerget a szél. És nincs kedvem kimenni. Persze azért egy kört kellett menni a kertben, hogy ellenőrizzem, hogy minden rendben van, és ebben a kutya is segített. Rendben van! Nem sok látnivaló van, a lassan, fokozatosan megfagyó,elnyíló krizantémokon kívül nem sok minden látható. Csak ma néztem meg, hogy a férjem még a múlt héten felásta a zöldségeskertet. Hát nem kellene megerőltetnem magam ahhoz, hogy találjak dolgozni valót a kertben, de azt hiszem erre majd csak akkor kerül sor, ha hozzászoktam ehhez a hőmérséklethez. Addigra pedig remélem már leseik a hó.
Hogy mindjárt itt a december, azt a tegnap kezdődött advent is jelzi. Meg is gyújtottuk az adventi koszorún az első gyertyát. (És még a lakást sem gyújtottam fel! Bár erre a délelőtti ebédfőzés során állítólag tettem kísérletet, de ez aljas rágalom.) Olyan hihetetlen, hogy mindjárt itt a karácsony, hisz még csak most múlt el az előző. Tegnapelőtt volt egy szabad délutánom. Ez ami ritka alkalmak egyike volt, amikor egyedül voltam itthon.Ez új életemben nagyon ritkán fordul elő. Most is hosszú ideig tartott rábeszélni a férjemet, hogy nyugodtan menjen el volt osztálytársaival, el leszek egyedül is. Főleg mert Bécsből hazalátogató fiam futballmeccsre ment. Szóval kihasználtam az alkalmat és felraktam a függönyökre a szalmadíszeket és az egyéb karácsony, mikulás közeledtét jelző kütyüket. Erre azért volt ez jó alkalom, mert a férjem minden egyes esetben morog érte. Amikor már a végeredményt látja, akkor tetszik neki, de az odáig vezető út... ( Ez gondolom minden éltesebb férfinél így van. A bevásárlásról ne is beszéljünk!)
És túléltük a névnapomat is. Ennek lezárása volt a tegnapi családi ebéd. Remélem nem csak Nyalóka, hanem mindenki talált olyan ételt ami ízlett neki és jól is lakott. Jöhet a következő nap!
Már két hete van egy nagy dilemmám. Van időpontom az Amerikai úti Idegsebészetre kontrollra. De! Szerencsére negatív a koponya MR-m, látott az itteni Idegsebészet főorvosa, és látta az MR felvételt is. Többet, szebbet, okosabbat Pesten sem tesznek. Akkor nem igazán látom értelmét, hogy elautózzunk odáig, rászánjuk az egész napot, idegeskedjünk és fizessünk. Én már döntöttem! Hogy aztán mi lesz az majd csak utólag derül ki. Egy biztos, fiatalabb nem leszek. Csodák nincsenek! Azt hiszem nagyon sokat elkövettem az állapotom javításáért, de vannak korlátok. És a kor előrehaladása sem pozitívum. Mostanában is gyakran felteszem magamnak a kérdést, hogy ez az agyvérzésem miatt van így vagy már a kor hozta magával. Nem hiszem, hogy bárkit boldoggá tenne az a tény, hogy már soha többet nem közlekedhet egyedül az utcán, mert biztonsággal képtelen rá. És nem a kora miatt!
Megyek karácsonyi ajándékot gyártani...
