Miután egyre rövidebbek a napok, az ember egyre inkább beszorul a lakásba. Nem mintha odakint a kertben olyan sokat dolgoznék, de a benti munkákhoz még kevésbé van kedvem. Amúgy is nagyon megviselnek az időjárási frontok. Mostanában pedig nincs belőlük hiány.
Mióta beindult a fűtési idény esténként nem lehet szellőztetni a kéményekből dőlő füst szaga miatt. Fehérváron ezen a héten napközben sem, mert ezen a héten engedélyezett a kerti hulladék elégetése. Ezért aztán a tüzelésre kiéhezett népek örülnek, hogy végre tüzelhetnek szabadon, és meg is teszik. A nem Fehérváriak kedvéért: ebben a városban azért volt szmog, mert a családiházas övezetben lakók nyakra-főre tüzeltek (a Városháza szerint). Ezért aztán a kerti hulladékot be kell zsákolni, felcímkézni és kukanapon kitenni, hogy elszállítsa a Deponia. Majd ő komposztálja! Mennyivel egyszerűbb lenne, ha megkérnék a városban lakókat, hogy dobjanak össze egy kis komposztálni valót a számukra, mert a város zöldterületeiről lenyírt fű és a parkokban összegyűjtött levél kevés nekik. Ehelyett mindenféle rendeleteket hoznak. Oké, hogy a ház előtti fákról lehullott lombot és a diófa leveleket nem akarom komposztálni, vigyék a fenébe. De a többit én is tudom komposztálni! Viszont aki kertes házban él az tudja, hogy mindig akad olyan kerti hulladék, amit elég körülményes bezsákolni vagy kötegelni. Vagy esetleg fertőzött növényi rész, amit nem biztos, hogy két hétig kellene tartogatni.A másik, amire én hivatkozni szoktam, hogy az ember alapból nem hülye; csak száraz tüzelnivalót gyújt meg és annyit ami pillanatok alatt elég és nem füstöl. Nade okos emberek íróasztal mellett eldöntötték, hogy ezektől a tüzelésektől van szmog a városban és majd ők megmondják, hogy mikor lehet égetni. Már tavaly eldöntötték, hogy idén ősszel mikor. Esett is az eső októberben azon a héten végig. Ezért lehet most ezen a héten égetni. Amúgy embernek eszébe nem jutna november közepén tüzelni odakint. Ja, azt persze nem tudják és nem is tudhatják megszabni. hogy kályhában, tűzhelyben mit égethetnek el az emberek, ezért aztán kerti hulladék égetése nélkül is lehet veszettül büdös a családiházas övezetekben, hisz ott mindent el lehet égetni ami elég.De tavasszal, ha visszavágtam a vadrózsát, ígérem felhívom a Deponiát, hogy kötegeljék be. Ja, és van egy gyönyörű, de rettenetesen tüskés rózsabokrom is! (Na, most jól el morogtam magam).
Szóval azért voltunk ma kint, mert szép idő volt (bentről), tele volt a kert lehullott falevelekkel és volt mit motyorogni a virágoskertben is. De igazándiból tüzelni akartam (még egyszer sem sikerült beleesnem a tűzbe). Hát a tüzelést az egyre erősödő szél megakadályozta. Férjem megejtette az idei utolsó fűnyírást, ezzel összeszedte a lehullott lombot, és belement minden a komposztgödörbe. Tüzelni ugyan nem tudtam, de volt mit tennem odakint. Aztán bejöttem idő előtt, mert az egyre erősödő szél teljesen szétfújta a fejemet. Az az igazság, hogy egyre erősödő fejfájásom lett, ami még idebent is csak nagyon lassan szűnt meg. A szél egyre erősödik, belegondolni sem merek, hogy milyen estém, éjszakám lesz.
Amúgy sem múlt el minden rossz érzésem. Szerencsére negatív a koponya MR-m, de akkor is. Hiába mondja kívülálló, hogy egyre stabilabb a járásom és kívülről már szinte nem is látszik semmi, és egyre labilisabbnak érzem a mozgásom. Főleg most, hogy az Anyósomék gyémántesküvőjén készült képeket nézegetjük szinte minden nap, most látom, hogy milyen széles alapon állok meg, miközben én úgy érzem, hogy dehogy.
Mindenféle ügyek intézésébe belefáradva úgy gondoltam, hogy egy kis kikapcsolódás lesz, ha elkísérem a férjemet a Balatonra. Hát kikapcsolódás annyira nem, de nagyon tanulságos volt. (Már előre elnézést kérek minden férfitől, aki nem érintett.) A férfi tervez, a nő végez. Egy férfi hosszú agymunkával megtervezi az elvégzendő munka menetét, a nő ez idő alatt megcsinálja (minden előzetes terv nélkül). Ha porszem kerül a gépezetbe megáll az élet, a szentségelésen kívül egy ideig nem sok minden jut a férfi eszébe. A nő ilyen esetben azonnal áttervez mindent. Még nem hallottam olyanról, hogy valakinél ne lett volna ebéd, mert kiderült, hogy az előre megtervezett menühöz nincs otthon meg minden. És nem megy az ember ilyenkor boltba vagy a szomszédba (mindkettő időveszteség), és szentségelni sem mindig szokott, mert tudja, hogy azzal nem ér el semmit. Óh, szegény férfiak, mi lenne veletek nő nélkül! (Tudom, hogy most azt mondjátok, hogy nagyon vígan meglennétek, de tudom, hogy csak addig, amíg meg nem unnátok a konzerveket és lenne tiszta ruhátok.) Hangsúlyozom, hogy ez csak az én véleményem!
Vár a dió, meg kell pucolni...
