Egy nő két dologért mindenre képes az életben...
Napok óta ez jár a maradék agyamban. Akinek csak egy kis terasza és némi affinitása van a kerttel kapcsolatban az két dolgot szeretne felváltva: essen az eső-ne essen az eső! Na de, hogy hat napja kisebb megszakításokkal folyamatosan esik az már túlzás. És akkor mi még nem is panaszkodhatunk igazán, mert nem volt felhőszakadás, jégeső, zivatar. Ja és nem öntött el semmit az ár. Ettől függetlenül már erősen gondolkodom a rizstermesztésen. Az az én legnagyobb bajom, hogy nem tudok kint lenni a kertben! Ha egy-egy esőszünetben ki is megyek körülnézni minden vizes. Az ágyások közötti utak már tegnapelőtt is fel voltak ázva, nekem életveszélyes volt rájuk lépni. Nagyon szeretném ha érne már a saját eprünk (már ettem belőle), de nem süt a nap, mitől érne. Hogy csodáljam így a virágaimat? Amúgy meg ahányszor sikerül kimennem, csak azt látom, hogy nő a gaz.Már most tudom, hogy ha egyszer vége lesz a monszunnak, annyi munka lenne a kertben, hogy az én iramomban nem tudom bevégezni a szárazság beálltáig. Na ez az én gondom ezzel az idővel: vagy folyamatosan esik, vagy locsolni kell. De még az a szerencse, hogy mindenki nem tudja gombnyomással befolyásolni az időjárást. Tehát, hagyjuk, had essen! Már a rigófütty is feltűnik, mert ők csak akkor énekelnek ha nem esik az eső.
Amúgy "nagyon örülök" minden időjárási front hullámzásának. Megvisel, nagyon megvisel! Labilis vagyok, nagyon hamar elfáradok, nyűglődök. Közben folyamatosan látom az elvégzendő feladatokat, amiket meg akarok csinálni. Délelőttönként el főzécskézek a konyhában, inkább az örök dillema okoz gondot, hogy mit főzzek. Mert, hogy "mindegy"-et nem tudok főzni! Így aztán sikerült megoldanunk a pünkösdre halasztott születésnapi köszöntést is. Merthogy most már mi alkalmazkodunk ahhoz, hogy a fiaink mikor érnek rá, és nagyon jó volt, mindkét fiút magunk mellet tudni. Persze a torta megsütésére már nem vállalkoztam, azt a kisebbik fiam barátnője oldotta meg. Összességében úgy érzem, hogy nagyon jól sikerült minden, bár ha az eső nem esett volna, akkor grillen sütögettünk volna. Az pedig ugyebár férfimunka! Bár előző életem beli emlékeim szerint, mindent a kezük alá kell készíteni.
Tehát elfáradok már délre. De csak erős ráhatásra pihenek le. Persze ilyenkor előfordul, hogy egy idő után sikerül elaludnom is. De engem egy ki számítógépezés, egy kis kertészkedés is feltölt. Persze ezt egy férfiembernek nehéz megmagyarázni. Főleg akkor, amikor nehezen érthető a beszédem.
Énekelnek a madarak, elállt az eső, mindjárt kisüt a nap! Megyek körülnézni a kerten...
