Sok minden történt az elmúlt napokban. Mind között legfontosabb volt az idei szüret. Szüretnek talán túlzás is nevezni, a préseléssel együtt sem tartott fél napnál tovább (fiaim nagy örömére). Hosszú, kemény munkával egy présnyi szőlőt sikerült összeszedni, pedig nincs nagy présünk.Talán ötven liter mustunk lett, ami az előző évekhez képest gyatra.Nem kellett egy jó hónapja csemege szőlőt szedni, mert nem volt. Mustot sem ittunk sokat az idén, mert kevés is volt, meg nem is nagyon kívánta senki. Gyanítom nem csak mi szüreteltünk ilyen keveset. Mi legalább szüreteltünk valamit! Egyre több embertől hallottam, hogy az idén nem is szüretelnek, mert a permetezések ellenére is elvitte a lisztharmat az egész termést. Az sem tudta megmenteni a szőlőjét aki mellette lakott és minden eső után permetezett. (Ami egy vagyonba kerül, és akkor a belefektetett munkáról még nem is beszéltünk!)
Valószínűleg az én emlékezetem csal, de mintha az idén nyáron nem sokat kellett locsolnom, amit nagyon nem bánok. De ez egyben azt is jelentette, hogy sok eső esett, elrohadt a kertben minden. Ami nem, azt meg megették a csigák. Én még az életben nem láttam annyi és olyan sokféle csigát, mint az idén! Hiába szedtük egyesével , óvatosan a fáról a gyümölcsöket, raktam óvatosan egysorba a ládákba, nem állnak el. Naponta dobálja ki a férjem a tönkrementet a komposztra. Én már tudom tapasztalatból, hogy a mezőgazdaság lutri, és nagyon sok függ az időjárástól, de akkor is szomorú vagyok. Szomorú vagyok, mert úgy látom, hogy fölöslegesen dolgoztam én is. Tudom, hogy az a kevés, amit mi termelünk nem éri meg. Tudom, hogy boltban olcsóbban megvásárolhatnám. De ezért én dolgoztam meg, tudom, hogy mikor, mivel lett permetezve. Vagy nem! Ezt nem kell magyarázni annak, aki maga is csinálja, aki nem az meg úgy sem érti. Nem is dühös vagyok, csak szomorú, hisz ez benne van a pakliban.
A szüret előtt pár nappal szintén voltunk a szőlőben, hogy a férjem még utoljára lenyírja a füvet és előkészüljenek a szüretre. Ilyenkor én nézem a Balatont, újságot olvasok, bambulok, hisz sajnos nem tudok a hegyoldalban le-föl mászkálni. Sajnos már nincs olyan jó idő, nem mindig kellemes néhány órát ücsörögni. Aki dolgozik az persze nem fázik. Sőt! Szóval egy ilyen ücsörgés alkalmával iszonyú zajra figyeltem fel, illetve nem is lehetett nem észre venni. Két vadászrepülő húzott el a fejem fölött, de olyan alacsonyan, hogy ilyet még soha nem tapasztaltam. Való igaz, hogy aznap és a következő alkalommal is láttunk a 8-as úton katonai járműveket, amihez az elmúlt jó néhány évben nem voltunk hozzászokva. Csak tudtuk, hogy a Bakonyban most is lőtér a lőtér. Mindig mondtam, hogy "na és a világbéke".
Szóval az időjárás és a szüret okozta mostanában a legnagyobb izgalmakat nálunk. Ja, és voltunk szemorvosnál. Most kivételesen nem én voltam a súlyosabb eset, hanem a férjem. Miatta kértem e doktornőtől ilyen gyorsan időpontot, neki volt idegentest érzése az egyik szemében. Riadalmam nem volt fölösleges, kötőhártyagyulladása van sajnos. Főleg azért sajnos, mert a férfiember esendő, és nem tud csöppenteni a szemébe. Most a kettőslátásommal csöpögtethetek a szemébe! Ha már ott voltunk, megnézte az én szememet is, és nagyon meg volt elégedve. Én kevésbé. Marad a napi többszöri műkönny csepegtetése és éjszakára a krém. Hiába ép anatómiailag a szemem, ha egész nap azzal foglalkozok, ha nem tudok rendesen olvasni vele. Ha rendeltetésszerűen működik az ember valamelyik testrésze, nem is gondolja, hogy mekkora gondot tud okozni, ha valami gond van vele. Akinek nincs semmi gondja a szemével, az a világ legtermészetesebb dolgának tartja, hogy lát. Én valószínűleg azért élem meg ilyen nehezen a szemproblémámat, mert a másik szemem "rendeltetésszerűen" működik, ezért fokozottan érzékelem a látászavaromat, illetve szemfájdalmamat. Nagyon rossz lehet annak, aki vak! Nagyon kell azon dolgoznom, hogy elfogadjam, hogy ez is az agyvérzésem hatása.
Sok sok elmaradásom oka az ősz és az, hogy fel lett újítva a számítógépem. Még szokjuk egymást. Mire elavul teljesen, már nagyon fogom tudni használni.
Most már megint szép a kert, virágoznak az aszterok...
