Jól kimorogtam magam a múlt héten, de azért nincs vége a dödögésnek. A családom szerint én vagyok az örök elégedetlenkedő.
A múlt héten volt Halottak Napja, Mindenszentek. Ahogy az egész ország, úgy mi is útra keltünk egy kis temetőlátogatásra.Tulajdonképpen szombaton egész jó időnk volt. Reggel köd volt, déltől pedig hazáig esett az eső kisebb nagyobb megszakításokkal. Szerencsénk volt, mert amikor a temetőkben voltunk akkor épp csak csöpörgött, de azért a mécsesek meggyújtása így is érdekes volt. Az óraátállítás óta az az egyik legnagyobb gondom, hogy nagyon korán sötétedik. A sofőrünk most sem örült, hogy sötétben, esőben vezethet, de a temetők gyönyörűek voltak a sok gyertyafénytől. Csak az a bajom, hogy sajnos évről évre több rokon, ismerős van akiért gyertyát kell gyújtanunk. A másik nagy gond, hogy ilyenkor óhatatlanul depisebb hangulatba kerül az ember. És nem biztos, hogy azért, mert valami baja van, hanem mert egyszerűen ilyen a kedve. Fogjuk rá az időjárásra és az időjárási frontokra. Aztán úgy is nekünk kell megküzdeni mindennel.
Én most már hetek óta a jobb lábammal küzdök, Úgy kezdte, hogy bedagadt a jobb alsólábszáram. De csak a jobb! Aztán reggelente teljesen normális volt csak délutánra duzzadt meg. A legújabb variációja, hogy nem csak duzzad, hanem fáj is. Főleg a térdem. Esténként fájdalomcsillapítókkal fekszem le. ma hajnalban pedig már be is görcsölt. A legnagyobb gondom, hogy nem tudom milyen irányba induljak, illetve senki nem tudja megmondani, hogy mi lehet ez (öregszem). Az idegsebész szerint nem a fejemben kell keresni a baj okát.Kardiológus másfél hónapja látott és mindent rendben talált. Tehát nem szív eredetű gondom. Készült hasi Ultrahangom is, ami kizárta a vese eredetű problémát.És a lábam egyre jobban fáj. Nem elég nekem a tanult járás és az ataxia,most még a fájdalom is hozzájött.Valamit muszáj lesz kezdenem magammal és most ez a legnagyobb problémám. Ma reggel, mielőtt a gyógytornászhoz mentünk még laborba is elmentem egy vérvételre, hátha attól okosabbak leszünk. Most már nincs más hátra, mint felkeresni a háziorvost. Tudom, hogy mezei ember ezzel kezdte volna, de egy egészségügyis csak akkor megy orvoshoz, ha már megállt minden tudomány. Amúgy is, eddig egy orvos sem tudta megmondani milyen irányba induljak el. Hát csoda, hogy mindez rányomja bélyegét a hangulatomra?
Ha szerencsém van holnap készül egy dopplerem, akkor hátha okosabb leszek...
