Sok minden történt az elmúlt időben ami miatt még a gép elé ülni sem volt időm.
Az átmeneti lehűlés után megint kitört a nyár. De hát ennek van itt az ideje. Mikor legyen meleg, ha nem nyáron? Most már melegedhet kint az idő van a lakásban olyan helyiség ahol elviselhető hőmérsékletet lehet csinálni. Köszönhetem ezt a férjemnek és a fiaimnak.
Volt a múlt hét végén négy olyan nap, amikor azt hittem vége a világnak. Nem fájt semmim csak le voltam rettenetesen lassulva, nagyon hamar elfáradtam, gyengének éreztem a lábaimat. Szombaton szabályos sírógörcsöt kaptam, mert nem igazán haladtam az ebéddel.Még jó, hogy a fiam és barátnője jöttek és segítettek. Nem is győztem aztán pihenni. Sajnos a környezetemben mindenki aggódott értem, főleg, mert bizonytalannak is éreztem magam a mozgásomban, bár ez állítólag kívülről nem látszott rajtam. Aztán kedden kiderült, hogy minden tartósan beteg szintén megszenvedte az elmúlt napokat.Még jó, hogy a pesti ember szerint nem voltak időjárási frontok. De az egészben az a legjobb, hogy mindez már a múlté. Legalább is remélem. A hangulatom jó lett, de a járásomat még mindig kicsit bizonytalannak érzem, de most már én is tudom, hogy ez nem látszik kívülről. A szélesalapon járást már megszoktam és azt hiszem már nem is sokat tudok rajta javítani.A táncikálás is megmaradt. Mostanában a fordulással van problémám, pedig tudom már régen, hogy nem kell egyfordulattal megfordulni, amikor lehet azt negyedfordulatokként is megtenni. Egy időben ezt tudatosan csináltam is, de mostanában időnként szeretek elfeledkezni arról, hogy történt velem valami.
A lassúságon, gyengeségen kívül volt még egy nagy problémám. Erről azt hiszem senkinek nem beszéltem még. Kb. két éve, ha vízszintes helyzetbe tettem magam, akkor a bal fülemben "ciripelést" hallottam. Minden nap, de csak pár percig. Aztán valamelyik nap olyan történt, ami még soha.Délután kezdődött a "ciripelés". Bármilyen testhelyzetben, bárhol, folyamatosan. A kertben még csak elviseltem, legfeljebb folyamatosan forgolódtam, hátha megtalálom a tücsköt.De csak én hallottam a ciripelést. Bekapcsoltam a számítógépet, de annyira idegesített a ciripelés, hogy már ott tartottam, hogy kikapcsolom a gépet. Aztán egyik pillanatról a másikra megszűnt a "zaj". Szerencsére azóta sem jelentkezett.Be kell vallanom, hogy nem hiányzik. Nyugodtan lefekhetek este és csend van. Meg lehet ezt szokni! Miután a fülem nem fájt, ezzel nem is mentem soha orvoshoz, mindig betudtam az agyvérzésem utóhatásának. Bár az is lehet, hogy korral jár. Nehéz mostanában szétválasztani a dolgokat.
Szóval élvezzük a nyarat és próbálom kezelgetni a szememet...
