Most már kezd lecsengeni bennem az elmúlt pár hét feszültsége (pont erre volt szükségem). Tegnapelőtt voltunk Pesten az OMFI-ban, hogy eldöntsék végre, hogy munkaképes vagyok-e. Hát nem volt egy leányálom. Sem az előtte lévő napok, sem maga a keddi nap. Tulajdonképpen majdnem a berendelt időben hívtak be. Maga a zárójelentés olvasás és a vizsgálat több, mint egy órán át tartott. Ennyi idei koncentrálás még egy egészséges embert is megvisel, nem engem. Az asszisztensnő és a doktornő két oldalról kérdezgetett nagyon furcsa dolgokat. Én pedig igyekszem megfelelni mindig mindenkinek. Na, ebben fáradtam el, de nagyon! A sokirányú vizsgálat eredménye az lett, hogy dolgozhatok ! Fél év múlva kell majd kontroll vizsgálatra mennem a saját üzemorvosomhoz. Dolgozni pedig majd csak akkor mehetek, ha megkaptam mindezt írásban is, a kikötésekkel együtt. Mindenesetre nagyon jó érzés, hogy munkaképesnek nyilvánítottak. Másfél évvel az agyvérzésem után !

Amíg dolgozol útálod. Alig várod, hogy valami miatt otthon maradhass. Aztán, a beüt a ménkű, már másképp látod a világot. Most pedig rá kellett jönnöm, hogy az én akaraterőmet jócskán felülírja a foglalkozásegészségügy!

Ha lenyugodtam teljesen, majd többet írok. Most még zaklatott vagyok…