Kilenc éves lettem ma!
Kevesen vannak, akik elmondhatják magukról, hogy évente két születésnapjuk van. Azok életében valami nagyon fontos, váratlan, tragikus valami történt. És velük volt az őrangyaluk! Én az agyműtétem utáni agyvérzés miatti klinikai halálból való újraélesztés időpontját tekintem második születésnapomnak.
Csak hónapokkal később fogtam fel, hogy milyen nagy dolog, ami velem történt. Ma már hálás vagyok mindenkinek, hogy itt tartok. Örülök az eltelt nyolc csodálatos tavasznak, hogy minden évben megcsodálhatom a természet ébredését. Így tudom, hogy mit veszítettem volna. Akik valami okból újjászülettek, azok más szemmel nézik a világot, tudnak örülni kicsi dolgoknak is. És ha nem fiatalon történt velük a trauma, akkor szerintem nem biztos, hogy meg akarják változtatni a világot. Én legalább is egyre inkább vallom, hogy "carpe diem", élj a mának.
Az eltelt évek alatt történtek jó és kevésbé jó dolgok is az emberrel, mégis igyekszem a jó dolgokra emlékezni, mert az jót tesz a lelkemnek. Nálam félig tele a pohár.
Köszönöm, hogy vagytok nekem...
