Nagyon sokáig nem bíztam benne, de minden eljön egyszer! A mai nap az utolsó munkaviszonyban töltött napom. Holnaptól hivatalosan is nyugdíjas leszek negyven év munkaviszonnyal. Már hónapok óta nem dolgozom, mert hol szabadságon, hol táppénzen, hol megint szabadságon voltam. Aztán négy hónapig "sétáltam". Na, ez volt a legjobb az egészben! Persze ehhez az is kellett, hogy a "nemzet napszámosa" legyél. Én ezt negyven évig csináltam, negyven évet lehúztam az egészségügyben, úgyhogy gondolom senki sem csodálkozik ha azt mondom elég volt.Biztos, hogy a z örömömbe, megnyugvásomba belejátszik az agyvérzésem is, de azt hiszem, hogy akit nem ért hasonló vagy más sorscsapás az is azt mondja, hogy ennyi munkával töltött idő bőven elég! Nekem meg főleg! Ezután már nem lesz olyan érzésem, hogy csak megtűrt ember vagyok. De viszont nem kell alkalmazkodnom senkihez sem, nem kell senki hangulatát lesni. Csak egy emberhez kell alkalmazkodnom, a férjemhez (elég az bőven). Már hónapok óta nem úgy fekszem le este, hogy reggel a vekker fog ébreszteni, és ezt ki lehet bírni! Még mindig furcsa, hogy vasárnap esténként nem azért kell vasalnom, hogy másnapra legyen munkaruhám. Sőt, nem vasalok vasárnap esténként! Úri nő lettem, már nem kell hétvégén folyamatosan halálra dolgoznom magam, mert hétközben az ember a munkahelyén van. Szombat, vasárnap az ebédfőzésen kívül csak akkor dolgozom, ha nagyon muszáj.Persze, biztosan ezt is meg fogom unni és vágyni fogok majd társaságra, de egyenlőre nagyon jól érzem magam. A közalkalmazotti fizetésem után a nyugdíjam nem fog felvetni, de már ezen sem tudom izgatni magam.
Jelenleg mindennél jobban izgat ez a rettenetes kánikula. Most is azért ülök a gép előtt, mert ha kinézek az ablakon már a látványtól melegem van. Ablakok csukva, sötétítőfüggönyök behúzva, a lakás egyik részében a légkondi, másikban a ventilátor megy, hogy el lehessen viselni a klímát. Kinek van kedve ilyenkor kimenni, ha nem muszáj. Hiába családi ház, hiába vastagok a falak, mivel éjszaka sem hűl le a levegő már idebent is meleg van. Apropó éjszaka, alig tudtam valamennyit aludni, mert egész éjszaka ugattak a kutyák, élen a miénkkel. Vagy melegük volt, vagy macska szívatta őket, vagy valaki járkált, vagy csak úgy. Nem csodálkoznék, ha az utcabeliek egy idő után furcsán néznének ránk.
Az, hogy én nehezen viselem ezt a hőséget csak hab a tortán! Izzadok, pihegek, fáradékony vagyok. Legszívesebben egész nap a zuhany alatt állnék. Tudom, hogy víz mellett lenne a legjobb, de annak még odébb van az ideje, és remélem akkor is ilyen meleg lesz. És amikor itt a béka segge alatt lévő vérnyomásommal szédelgek, akkor rendre megkapom, hogy "a kondició hiánya". Nekem pedig fel áll a szőr a hátamon. És számolok tízig. Lusta vagyok biciklizni, tornászni. De ha valaki bemutatja nekem a gyakorlatot nagyon szívesen utánzom. Addig pedig nagyon jól megvagyok így magammal. Örülök, hogy csak rövid időkre fáj a fejem, hogy eddig orvosi segítség nélkül megúsztam mindent. Persze aki nem élte át, csak kívülről látja a dolgokat, annak minden más. Aki pedig nap mint nap mellettem éli az én szárnypróbálgatásaimat annak is elege lehet. De időnként nekem is.
Napok óta alig várom, hogy kora este legyen és kimehessek. Érik a cseresznye, a meggy, a ribizli, az eper. Lehet legelni. És van egy nagy eperfánk, ami szintén most érik. A miénk szerencsére fehér, így nem lesz naponta többször lila a szám környéke, mert nagyon finom és nagyon édes. Épp a napokban olvastam arról, hogy mennyire egészséges. Persze azért nem kell olyan nagyon döngetnem a mellemet, mert ez is egy madárpottyantotta magból kelt, maximum az az én érdeme, hogy meghagytuk. Nagyon szép a lombformája és nagyon bio. Őt nem kellett eddig soha sem metszeni, sem permetezni. A párom nagy bánatára a szomszédasszonyaink is nagyon szeretik, így aztán szedheti minden nap. És amikor már beteltem a gyümölcsökkel akkor jön a nap fénypontja, a locsolás. Nem mintha ez olyan szórakoztató dolog lenne, de ezt meg tudom csinálni, és az az igazság, hogy akkor vagyok nyugodt ha én csináltam.
Röviden: holnaptól nyugdíjas vagyok...(és várom az esőt)
