A napok rohannak egymás után, mindjárt itt a Húsvét. Tudom, utána hamarosan a Karácsony. Csak közben lesz egy nyár, és remélem tenger is. De hát ez még a jövő zenéje, és még messze van.
Nem csak az időjárás áprilisi, az én hangulatom is. Óránként változik az időjárás és a légnyomás is. Ennek megfelelően sokat fáj a fejem is. Most már sajnos nem csak pillanatokra, hanem hosszabb időre is. Ingadozik a vérnyomásom, egyre magasabb a pulzusszámom, egyre gyakrabban veszek be rá gyógyszert. Persze, hogy nem sok kedvem van biciklizni, tornászni. De a csúcs az április 10-e volt. Akkor minden bajom volt és nem volt kedvem semmihez sem. Munka után (erős férfiúi ráhatásra) lefeküdtem és úgy töltöttem az egész délutánt és estét is. Persze ezt minden nap nem tehetem meg, vannak feladatok, amiket el kell végeznem. Bár a Húsvét előtti nagy mizéria teljesen hidegen hagy. Nem attól jön a nyúl, hogy megpucoltam az ablakokat! Előző életemben kötelességemnek éreztem a Húsvét előtti nagytakarítást. Most már rég elvesztette varázsát. Nincs értelme ablakot pucolni, ha egy óra múlva vagy másnap ráesik az eső, és előtte a szél még telefújja porral.
Ha van időm és energiám, akkor inkább a kertbe megyek ki. Most ugyan már elvirágoztak a gyümölcsfák, de azért még erősen drukkolok az idei termésért. A tulipánok és a többi virág azért még mindig nagyon szép. Szép a kert, én ilyenkor szeretem nagyon. Különben is, minden nap meg kell nézni, hogy tegnap óta mi hajtott ki (A gazda szeme hizlalja a jószágot.). Tegnap volt virágvasárnap és tudom, hogy a nagykönyv szerint el kellett volna vetni az egynyári virágok magját. De nem tettem meg! Nem csak azért, mert egész nap elég erősen fújt a szél, hanem azért sem, mert nem volt hozzá kedvem. Majd. (Tudom, hogy nem lehet a végletekig halogatni, de annak is eljön majd az ideje.
Most a kutyával igyekszem egyre többet foglalkozni. Kölyök még, most még tanítható. Nagyon kölyök, mindennel játszik, és mindenről azt hiszi, hogy játék. Most éppen a bogarak és mindenféle repülő állat áll az érdeklődése középpontjában. Imádni való! Lassan már nem vagyok benne biztos, hogy az én terápiás kutyám. A lényeg, hogy jó helyre került a kutyamenhelyről, és úgy látom, hogy jól is érzi magát. Már alszik a teraszajtó előtt a lábtörlőn. És tud ugatni!
Sok bajom van a világgal, de mostanában megint sokat fáj a jobb szemem. Használhatok én bármilyen műkönnyet, éjszakai krémet, akkor is fáj a szemem. Lehet, hogy már nem is zavarna annyira a kettőslátásom, ha nem fájna mellette a szemgolyóm. Persze olvasni még mindig szeretnék, úgy hogy fél óra múlva ne fájjon mindenem és ne legyen fárasztó az olvasás.
Kérek tanácsot a szemésztől...
