Tegnapelőtt, amikor a legutolsó bejegyzést írtam, elég zaklatott idegállapotban voltam. Azóta normalizálódott a helyzet. Sőt a mai nap a pihié volt. Pedig tegnap sem csináltam semmit, csak ültem az autóban egész nap. Hát ebbe nagyon el lehet fáradni. Nagyon nehezen szokom meg, hogy új életemben útközben nem tudok olvasni (a szemem miatt), ezért csak a tájat tudom nézni (az Alföldön nem sok látnivaló van) vagy beszélgetni. Még egy dolgot nem tudok, enni. Ennek mindenki szerfölött örül. Egyrészt, mert nem tiszta morzsa az autó jobb első ülése. Másrészt, mert addig sem hízom. Nem értik ezek a „nagyon okosok”, hogy szükség esetére kell egy kis súlyfölösleg, hogy legyen mit leadni. Még a végén csontkollekció leszek! Hát ezt pihentem ki ma. És még a „kisfiam” is volt ma itthon.
Holnap viszont muszáj lesz kint dolgozni (mondom én, most), mert nagyon sok a tercián belül a lehullott falevél és még van amit el kéne ültetni, van amit ki kéne szedni. Ja, és takarítani is kéne, de ez mára férfimunka lett.
A hét elején egyik délután „wellnes napot” tartottam. Délután randevúm volt a kozmetikussal, aki megmasszírozta azt a nagy arcomat. Kora este a gyógytornász jött hozzám, aki meggyúrta a hátamat. Nagyon jól esett, másnapra olyan izomlázam lett, hogy csak na. Este pedig a párom meggyúrta a talpamat. Ez volt a nap fénypontja. A sok humbug közül egyedül a talpmasszázsban hiszek. Vallom, hogy vannak idegpályák amik összeköttetésben vannak a talp és bizonyos testrészek között. A talp bizonyos pontjainak stimulálása hat a hozzátartozó testrészre. Legalább ebben had higgyek, nem kell kiábrándítani. Úgy veszem észre, a szememnek jót tesz a talpmasszázs.
Anno, még tavaly nyáron a rehebillitáción hozott nekem az egyik gyógytornász egy hologramos műanyag karkötőt. Ma ennek több változata van forgalomban mágneses vagy hologramos karkötő néven. Nem az ára miatt nincs nekem, hanem azért, mert nem hiszek benne. Nekem a mozgásközpontom sérült, de nem tudom elhinni, hogy ha a csuklómra teszek egy ilyen izét, akkor már meg is szűnik az ataxiám, és úgy fogok menni, mint a pinty. Járni újra megtanulni csak kitartással, gyakorlással lehet szerintem. (Ettől még mindenki hordja nyugodtan a karkötőjét, ez csak egy vélemény.) Na, ezért nem veszek. A hit maga a fél siker! Ha valamiben nem hiszel kár erőlködni. A természetes gyógymódok zöme amúgy is a hiten alapulnak. Ezért van az, hogy aki hisz benne, az csak a jót látja és használ neki, aki pedig nem az kóklerságnak tartja. Én minden esetre az allergiámat a jövőben is gyógyszerrel fogom kezelni.
Még most is nyomasztóan hat rám a harlekinkaticák múltkori inváziója. Csak az a szerencse, hogy szeretem a katicabogarakat.
Most pedig megyek, mert hátha ma fogok nyerni. Mert az államnak azért minden héten befizetem az adót…
